...egy egész napon át

Szemeidből szikrákat szór a vágy,
fogaid közt ajkaim húsa remeg,
körmöd alatt véresre karmolt hátam tág
sebeivel az izzadság kevereg.

Nyelvem hegyén borsózik nyakad bőre,
összeborzolt hajadba markol kezem,
s míg a napnak nem szól ébresztője,
hangos nyögéseidbe folytom lélegzetem.

De ha vágytól üldözve ér utol a hajnal,
s felszítja testünk lankadó parazsát,
egymásnak esünk eszement robajjal,
reggeltől estig, egy egész napon át.