2011. február 6., vasárnap

Volt és voltál...

Egy par ev eltelt, amiota papirra vetettem ezt a gondolatsort, szoval nem epp szamit ujnak, mara ezt osztom meg:)


Mint harmatos sargarozsat atolelo illatfelho,
Oly annyira elbuvolo hangjanak a selyme,
S a szelid mosoly mogott szazszor tobbet rejt o,
Mint a boldogsagnak, varazsitalaval csordultig telt kelyhe.

Csillogo szemparjara nehez hasonlatot lelnem,
Az ejszakai egbolt sem rejt hasonlo csodat,
S testet, mintha barsonyba bujtattad volna, oh Istenem,
Boret erintve, elmemen e gondolat villan at.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése