Rég írogattam már, itt az ideje egy új szerzeményt közzétenni:
Nyakoncsíptem a hajnalt, nyűgös volt, bamba
Torzonborz árnyképeket festett a hajamba.
Gúnyosan mosolygott: az éjszaka nem barát!
S a Nap mögé tolta a hold meszes farát.
Szenvedélyes napszak, mi sem jelzi jobban
Minthogy az ég kékjével forró csókra lobban.
De röpke románcuknak drasztikus lett vége:
Milliónyi harmatcseppben hullot alá vére.
Hát Hunikám, ez nem semmi! :)
VálaszTörlésGratulálok! Nagyon szép lett ez a versed is :)
Millió puszi :*:*:*
Köszi szépen Hugicám... jól jön a bátorítás, amikor úgy érzem eltévedtem a korban és ilyen léhaságokkal is fűszerezem a szabadidőmet:)pusziii:*:*
VálaszTörlésHát drága bátyusom, ilyenen sose törd a fejed, mert ez egyáltalán nem léhaság!:) Az mondjon ilyent, aki ennél jobbat ír!:) Büszke vagyok rád :* :X
VálaszTörlés