Elmerengtem...

Arcod sosem érintettem,
Szépséged csak képről vakít,
Álmomban vagy néha velem,
De a reggel attól is elszakít.

Képzeletem romos falán
Mindig ott csüng emlékképed,
Reménykedem, egyszer talán,
Életre kel néma lényed.

De akkor,mint alvó tengeren,
Mit hírtelen ért a vihar,
Söpör majd végig elmémen a gondolat,
Remélem, nem lesz nagy zűrzavar,
Ha ajkaimhoz bilincselem ajkadat.