2009. február 17., kedd

In medias res...

De nehez minden kezdet...mar-mar azon vagyok hogy toroljem m;g el sem kezdett blogom, de megis megemberelem magam, csaknem olyan nehez , majd ugyis belej0v0k :-) Nem vagyok egy hatarozaltan emberke, szukszavunak is nehezen mondanam magam, es meg sotet sem, annak ellenere hogy minden fekete, black vagy dark, csak a kezdeteket nem szeretem...de jo lenne ha az eletben is lenne mindig egy skip intro opcio... Magamrol nem arulok el sokat..es amugyis nehez magamrol irni, mert eleg sokoldalu emberkenek tartom magam...es hogy oszinte legyek, sosem tudtam magam annyira kiismerni, hogy biztosan merjek valamit is allitani a ram jellemzo tulajdonsagokbol. Altalaban jo a kedvem, szeretek hulyulni, lefarasztani a korulottem levo embereket a szinte vegtelensegig huzott monologjaimmal. Amikor meg nem, akkor probaljon meg valaki kiszedni belolem egy szot is...persze vannak kiveteles szemelyek, akiknek kulonleges tehetseguk van feledtetni az aktualis problemaim. Szeretek aludni, ha sportnak szamitana, olimpiat nyernek gyorsalvasban, hosszutavalvasban es a legtobb ataludt kurzus dijert is versenybe szallnek...de nem vagyok lusta, csak szeretek megpihenni kicsit mielott elfaradnek;)Szeretek csak ugy fekudni az agyon, es torpengeni azon, ami epp eszembe jut...hallgatni valami nyugis zenet, erezni ahogy minden lelegzetvetellel egy cseppnyi eletet szivok magamba... vagy epp az erdoben setalva, a patak csobogasat fuszerezo madarcsicsergesre onfeledt futtyszoval valaszt adva, kilehellni magambol minden banatom... Szeretem, ha seta kozben egy huncut faag belekarcol arcomba, es kibuggyan par csepp verem...szeretem, ha elered a nyari zapor, es egy fa alatt megbujva tulveszelni a vihart...vagy ha ugy tartja kedvem, borig azni, hisz semmi rossz nincs abban a par csepp vizben, ami ekkora csodakra kepes... Ezzel ellentetben, neha ramjon, hogy kivanom a nyuzsgest, a tomeget, elszakadni a gondolataim altal behalozott elettol, es megismerni olyan embereket, akik elso latasra valamiert kulonlegesebbnek tunnek szamomra, mint masok...nem titkolom,imadok bulizni is, es kihasznalok minden lehetoseget, hogy ezt ala is tamasszam.. Tisztelem es csodalom a noket, hisz nem tudom meg ki vagy mi kepes egy csipetnyi mosolybol, bajos pillantasbol, huncut kacsintasbol es jol idozitett hisztibol olyan pokhalot szoni, amelynek barmely ferfi aldozataul esik..genjeikbe kodolt furfangjukbol pedig olyan elegyet eloallitani,amely melto ellenfele a ferfiak nyers erejenek es racionalitasanak. Szeretek fozocskezni, azaz kotyvasztani valamit a konyhaban, csak mosogatni ne kelljen..hazicsokim meg messzefoldon hires (lesz egyszer), mert eddig mindenki megnyalta utana a 10 ujjat.. nem vagyok rendmanias, rendetlen sem, csak meg nem sikerult meghatarozni legtobb dolgomnak pontos helyet, ezert tunik ugy beavatatlan szemeknek,hogy szanaszet van minden a szobaban.. A sportra is szakitok mindig idot, energiam mindig tulteng, es sokfelekeppen szoktam levezetni, hosszu lenne a sor, hogy miket probaltam eddig ki, es miket szeretnek ezutan, pillanatnyilag a "majd holnaptol megyek gyurni" sportot uzom. Imadom egyszem leanyocsem, es sractesom, aki bar ket evvel kisebb, de azt kihasznalva, hogy mar nem egy sulycsoport vagyunk, batyamnak titulalja magat. Szuleim a legjobb szulok a vilagon, ezzel a kijelentesemmel barkivel es barmilyen nyelven vitaba szallok a vilagon, es nagymamam hazikenyerenel finomabbat nem sut senki, ha fejreall, akkor sem. Ha ezt a mondatot olvasod mar,koszonetet erdemelsz, amiert volt turelmed vegigvergodni magad a soraimon, es a teljesseg igenyet korantsem kielegito jellemzest vegigunni. Tovabbi szep reggelt, napot, estet.. hetet, honapot,boldog ujevet,szebb jovot. ..
Ha valakit epp erdekel amirol elfilozofalok, joneven veszem ha kioktat vagy egyetert velem, vagy van egy-ket megjegyzes tarsolyaban amit batran kozzetesz :-) 
Es nem utolso sorban elnezest az ekezetek miatt... az "egyutt, egy ekezetek nelkuli vilagert" nezetet vallom, pusztan kenyelembol... vagy megszokas hatalma?

2 megjegyzés:

  1. Nah szóval,mégegyszer....üdvözöllek a blogírók körében, igaz, hogy még én is csak kezdőnek mondhatom magam:) jól áll neked az írás,úgyhogy írj sokat...én meg ígérem,hogy mindig olvasni fogom :)

    VálaszTörlés
  2. A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen. (Stephen King)

    VálaszTörlés